Istenek áldásával

Ebben a játékban szép példát látunk arra, milyen meghatározó lelki életünkben a hitünk, kapcsolatunk a saját Istenünkkel. Terike változáshoz vivő útján mérföldkőnek bizonyult ez a játéka. A csoportban pedig a játéka fókuszba hozta a hit személyre szóló szabadságát és fontosságát.

Célunk Terike energetizálása volt. A csoporttagok először kifejezték pozitív feléfordulásukat. Úgy gondoltam, segítség lenne számára, ha megjelenítenénk azokat a lelki erőforrásait, melyek segítenek neki dolgozni a csoportban. Ő elfogadta a felkínált segítséget. Ezt követően indultunk a promenáddal:

Vezető: Mit szólnál, ha megnéznénk, miből kapsz energiát, mi segít itt dolgozni a csoportban? Kézen fogva indultunk. A felé nyújtott kezemet elfogadta, sokáig erősen szorította, kapaszkodott belém. Kik, mik a Te erőforrásaid, hívjuk ide őket!

Terike: A nap

Vezető:  Hívjuk ide.

Terike: Te vagy az én napom.

Vezető:  Ez most nem lehetséges, találsz mást, nézz körül, van itt még nap.

Kata a nap. Szerepcserében: A szívedet melegítem fel

Tamás, a lelki társa, szerelme Szerepcserében: szeretlek és megtartalak (Átkarolja a mellkasát, szorosan öleli.)

Édesanyja szerepcserében: Mindig melletted vagyok (hátulról kapaszkodik az anyjába)

Pszichiáter doktornő: szerepcserében. közel a cél, melletted vagyok. (megérinti a jobb karját.)

Gyerekek az iskolából: szerepcserében szeretünk, mintha a pótmamánk volnál. (két oldalról puszi, szoros ölelés szemből)

Vezető:  Ki hiányzik még, ki segíthet? Hogy vagy Istennel, kell-e ide?

Terike: Igen, hívjuk ide.

Vezető: Hol van a Te Istened?

Terike: Magasan

Vezető: Mutasd meg, hol?

Terike Az asztalon áll.

Isten szerepcserében: Melletted vagyok, Jézus is kibírta, Te is kibírod.

A segédének Terike körül elfoglalják a megadott helyüket, kérem, maradjanak benne a mozdulatban, mindenki mondja a saját szövegét.  Terike kéri, még maradjanak, hosszan tart ez a kép. Majd indul Isten felé.

Meghallgatja Istent, Terikeként sír és lázad.

Vezető: Fordítsd félre a fejed, mondd ki mi van benned!

Terike: Elegem van, miért kell ennyit szenvednem, nem bírom!

Vezető: Nézz rá, mondd meg neki

Terike: Miért kell ennyit szenvednem?

Szerepcserében Isten: Mert nem hívő emberrel élsz.

Terike: Ő hisz benned, de másként értelmezi a Bibliát. Ő dogmák nélkül szeret (duplázás)

Vezető: Akkor Tamásnak egy másmilyen Istene van?

Terike: Igen

Vezető: Hívjuk ide?

Terike: Igen. A napot választja, és szintén az asztalra állítja szemben az ő Istenével.

Terike: Áldást kér a kapcsolatukra az Istenektől. Tamás Istene megáldaná őket, de Terike Istene nem engedi. Tamás Istene elkezdi befolyásolni Terike Istenét, kérdi milyen feltétellel hajlandó megáldani őt?

Terike Istene: Ha tudják vállalni, hogy véglegesen kitartanak egymás mellett, akkor áldást ad Terikére (folyamatos szerepcserében)

Vezető: Hol történjen?

Terike: Egy virágos réten és Tamás is legyen itt.

Egy virágos terítőt kiválasztott rétnek. Egymással szemben letérdeltek, megfogták egymás kezét.

Tamás Istene szemben: Az asztalról kinyújtotta két kezét, és mondta: Megáldalak Benneteket, úgy hogy kitartotok örökre egymás mellett.

Terike Istene szerepcserében lejött a földre, rátette a kezeit a fejükre, és úgy adott áldást.

Terike és Tamás egymás kezét fogva fogadalmat tett az Istenek előtt (Tamás fogadalmi szövegét szerepcserében mondta Terike) aztán együtt. A két Isten pedig megáldotta őket, illetve a kapcsolatukat.

Itt megállítottam a játékot, a csoport tagjai megilletődötten ültek, volt akinek a könnye hullott, volt akin az emelkedettség érződött.

A játékfeldolgozásban a hitről, mint belső erőforrásról beszéltek a csoporttagok. Különböző istenhitekről esett szó.